A banki csalások – legyen szó telefonos, sms-ben érkező vagy akár e-mailes üzenetekről – egyre nagyobb számban fordulnak elő. Az utca emberét kérdeztük arról, hogy találkoztak-e már ilyennel, és ha igen, akkor honnan ismerték fel azt, hogy átveréssel állnak szembe.
Az átverések ugyanazok, mint a telefonos és a klasszikus adathalászhonlapos módszereknél, csak adaptálták a trükköket az új felületre.
Csörög a telefon. Felvesszük és bankunk egyik munkatársa számlaadatainkról kezd faggatni minket, ez pedig gyanússá válik. Jobb esetben letesszük a telefont, rosszabb esetben csalók áldozataivá válunk. Manapság már napról napra változnak a csalók módszerei, így érdemes követni a trendeket és ismerni a legfontosabb figyelmeztető jeleket.
Ki is takarítottak a számláról 13 millió forintot.
Rekordszámú letartóztatást hozó akció keretében számolt fel a dubaji rendőrség egy internetes csalószervezetet, amelyik ipari méretekben tévesztett meg gyanútlan embereket. A rendkívül szervezett rendőrségi akció jó eséllyel leveszi Dubajt a csalók térképéről, több más országban azonban az iparág él és virul, a hatóságok meg szinte tehetetlenek.
Ha gyanúsan olcsó egy termék, nem biztos, hogy jó ötlet azonnal lecsapni rá: lehet, hogy a tudta nélkül egy ismétlődő előfizetést is jóváhagyott, így rendszeresen megterhelhetik a számláját.
A cápa szájába sietnek a magyar felhasználók, kifejezetten gyatrának tűnik egy új felmérés szerint a felhasználók pénzügyi tájékozottsága. Hamis biztonságérzet jellemzi a magyar társadalmat a kiberbűnözéssel kapcsolatban: miközben az áldozatok száma éves szinten tízezres, az okozott károké immár tízmilliárdos nagyságrendű.
Az 53 éves nő online csalás áldozata lett, közel 340 millió forintnyi összeggel rövidítették meg, és közben elvált a férjétől is.
Többen is rendeltek olyan oldalról, amely irreálisan magas kedvezményeket kínált, a terméket azonban sosem kapták kézhez.
65 embert vert át, ezzel 14 millió forintot szerzett egy Hajdú-Bihar vármegyei férfi, aki a bizniszbe az élettársát és két barátját is bevonta.
A zenész házaspártól még ujjlenyomatot is vettek.
Az erotikus tartalmat szolgáltató közösségi oldal azzal az ígérettel csábított magához csaknem 240 millió felhasználót, hogy egy biztonságos közösségépítő környezetet – és nem utolsó sorban megélhetést – kínál. A csillogó felszín mögött azonban ez az ígéret sokszor semmit sem ér.
A technológia folyamatosan fejlődik, de a csalók módszereinek központi eleme változatlan: próbálnak az áldozat bizalmába férkőzni. A rendőrség háttérbeszélgetésen mondta el, hogy áll a helyzet Magyarországon. Van-e már csalásbejelentő forró drót? Ki segít a romantikus csalók áldozatain? Divat-e még az unokázás? Mire figyeljen, aki nem akarja, hogy új módszerekkel verjék át?
A férfi nyereséges befektetésekkel kecsegtette áldozatát.
A magát Vincent Williamnek nevező csaló 2016 óta közöl magáról olyan képeket, amelyeken valójában Rétvári Bence van.
Összehangolt akciókban számoltak fel egy sor online bűnbandát az Interpol vezényletével szerte a világban. Jelentős összegeket sikerült így lefoglalni, pénzben és vagyontárgyakban egyaránt.
Mesterséges intelligenciával tömegével gyártanak kamu szállásadóprofilokat a csalók, aztán ködbe vesznek a bepalizott szállásfoglalók pénzével. A mesterséges intelligencia azonban arra is jó, hogy kiszűrjék őket.
Az egyszerűbb pénzlenyúlástól a virtuális emberrablásig igen szélesre bővült az online csalók által alkalmazott módszerek köre. A magyarok egyre nagyobb része van tisztában vele, hogy egy átlagember is könnyedén bajba kerülhet, és az elterjedtebb csalási formák ellen egyre többen fel is készülnek.
Az online fizetés az elkövetkező években jelentősen megváltozhat, a felhasználóknak nem kell majd minden fizetéskor jelszavakat megadniuk.
Bár a weboldal teljes mértékben a Yettel arculati elemeit használja, átverésről van szó.
